A C-reaktív protein (rövidítve: CRP) „gyulladásos marker”: szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Gyul­ladásos markerek a CRP-n kívül például a vörösvérsejt-süllyedési sebesség és a vérlemezkék száma.

A C-reaktív protein (rövidítve: CRP) „gyulladásos marker”: szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Gyul­ladásos markerek a CRP-n kívül pl. a vörösvérsejt-süllyedési sebesség és a vérlemezkék száma.

Az A csoportú béta-hemolizáló Streptococcusok súlyos posztinfekciós, nem szuppuráló, immunmediált betegségeket okozhatnak, pl. reumás lázat, reaktív artritiszt, gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképeket vagy glomerulonefritiszt, főként Afrika szubszaharai régióiban, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon. A reumás láz ritka, artritisszel, karditisszel vagy valvulitisszel kísért megbetegedés. A nem migrátoros jellegű reaktív artritisz bármelyik ízületet érintheti. A gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképek a bazális ganglionokat támadják meg, obszesszív-kompulzív vagy tic zavarokban manifesztálódnak. A Streptococcus-fertőzést követő glomerulonefritisz klinikai képe a tünetmentes mikroszkópos hematúriától a súlyosabb formákig változhat.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

Az urticaria gyakori kórállapot, jellemzője viszkető bőrelváltozás (csalánkiütés) megjelenése, melyet angiooedema is kísérhet. E tüneteket a bőrben lévő mastocyták aktiválódása okozza, pontosabban az aktivált mastocytákból felszabaduló hisztamin és proinflammatorikus mediátorok. Az urticariák legtöbb formájában a mastocyták aktiválódásának okai és mechanizmusai nem pontosan ismertek és további tisztázásra várnak.

Ismeretlen eredetű lázként definiáljuk azt a lázas állapotot, amely legalább 3 hé­ten át fennáll, és kóreredetére egyhetes kórházi kivizsgálás (vagy „ésszerű” kivizs­gálás) sem derít fényt. Az ismeretlen eredetű láz inkább gyakori betegség atípu­sos jele, mintsem ritka betegség tünete. Ha a diagnózis a szokásos laboratóriumi vizsgálatok, a régióspecifikus szerológiai tesztek és képalkotó vizsgálatok elvég­zése után sem egyértelmű, a pozitronemissziós tomográfia segítheti a klinikust a szövetbiopszia irányának meghatározásában. Ismeretlen eredetű láz esetén általá­ban nem javasoljuk antibiotikum vagy szteroid empirikus adását.

A 62 éves nő a mindkét felső végtagján 4 hete fennálló ödéma és a bőr pigmentációjának megváltozása miatt fordult orvosához. A hajas fejbőrön hom­loktájon alopécia alakult ki. Terhelésre nehézlégzést panaszolt, mely az elmúlt hetekben súlyosbodott. 

A későbbi életkorban jelentkező veseelégtelenség bizonyos mérések alapján már serdülőkorban előre jelezhető lehet – állítják a svédországi Orebro Egyetem kutatói az American Journal of Kidney Diseases novemberi számában megjelent közleményükben.

A polymyalgia rheumatica és az óriássejtes arteritis egymással szoros kapcsolatban álló érbetegségek. A polymyalgia rheumatica kezelés nélkül rokkantsághoz vezethet. Az óriássejtes arteritis diagnózisa nem tűr késlekedést. Kezelésük alapja kortikoszteroidok adása.